2020, állatok, állatok, érdekesség, Fertő-táj, földnapja, pókok

Föld napja 2020 – A szongáriai cselőpók

Egy rendhagyó bejegyzéssel jelentkezem. Talán kérdezitek is, hogy miért pont egy pókot választottam a Föld napja alkalmából illetve – mint talán azt már követtétek a facebookon – a Tornácos Házzal elindított „A hónap állata“ kampányunkba.

A pókok olyan állatok, akiktől nagyon sokan viszolyognak, félnek (arachnofóbia) és nem tudják megmagyarázni, hogy miért.Utánajártam és egyetértek azzal, hogy valószínű van ebben valamiféle gyerekkori rossz élmény, vagy genetika – mint ahogy ezt a tudósok mondják. De személyes véleményem ezzel kapcsolatban az, hogy nagyon befolyásolja a pókokhoz való viszonyukat a neveltetésünk, hogy miként reagálnak rá a szüleink – ezt másoljuk és ezt adjuk át gyerekeinknek is. Egy másik saját elgondolásom az, hogy szerintem, ha ennek mégis köze van a genetikához, akkor gondoljunk csak bele; ha az ősembert a tarantula (madárpók) megharapta, bele is halhatott. Így szerintem genetika – pókiszony kapcsolatban lehet egymással.

Van remény 🙂 a póktól való félelem „gyógyítható“! És ezt igazolhatom! Mondhatjátok akár: „…de hiszen Dia, te megrögzött „természet-mániákus“ vagy! Persze hogy nem félsz a pókoktól!“ Féltem és ez volt a fő ok, hogy elkezdtem foglalkozni velük. Tudjátok,ha kimegyünk madarászni és pont nem látunk „új érdekes madarat“ vagy éppen a gyerkőcöknek nem olyan izgalmas a növényvilág. Akkor tuti, hogy tücsköt, békát, lepkét vagy akár pókot „kell“ fognunk! Mert ezek a csodálatos ízeltlábúak mindig ott vannak a réten, az erdőben akármerre is járunk! Én mindig örülök, ha van a csapatban olyan bátor, aki megmer fogni egy pókot:) És úgy látom van remény!

A szongáriai cselőpókot (Lycosa singoriensis) választottam e népes ízeltlábúak közül, mert ő itt él a Fertő-tájon és a Hanság vidékén, szikes pusztákon és homokos talajú élőhelyeken, „lakócsőben“ ergo a talajban. Védett fajról van szó, és még hozzá; hazánk legnagyobb pókfaja! Nyugalom, 4 cm testnagyságával a trópusi esőerdőkben élő madárpókokhoz képest, ő csupán „kispista“! Persze, ha lábait széttárja elérheti a tíz centiméteres nagyságot. Mielőtt mindenki elriadna, hogy a túráimon csak pókászni fogunk, mindenkit megnyugtatok. Annyira ritka és nehezen megfigyelhető fajról van szó, hogy bevallom nektek, én még nem láttam élőben soha. Alig várom már, hogy megfigyelhessek egy ilyen szép állatot! De mit is kell tudni általában a szongáriai cselőpókról?

  • 8 lába van (ez egyértelmű, mint minden póknak)
  • farkaspók félék családjába tartozik, ami azt jelenti, hogy vadászik az áldozatára, tehát nem hálóval fogja meg, hanem mint egy farkas lesben áll és úgy kapja el a rovarokat (látjátok, mondtam hogy nem emberevő!)
  • mint minden általában a pókok marásukkal (mérgükkel) bénítják meg az áldozatot – ez folyékonnyá teszi az áldozat testét, majd kiszívják a „nedűt“
  • 8 szemével nagyon jól lát, akár 15 cm-re is (pókok közül a farkaspókfélék és az ugrópókok látnak jól)
  • talajban, lakócsőben él, amiből kifelé kukucskál, hátha elballag a bejárat előtt a vacsora
Lakócső – Fotó: Nagy Zoltán
  • rovarok, kisebb pókok vannak a menüjében
  • inkább éjszaka merészkedik elő, de nappal és éjszaka is aktív
  • pókselymet a lakócsövének kényelmesebbé tételére használja illetve kicsinyeit ebbe csomagolja – ő nem egy „pókháló-szövő fajta“
  • párzásra csak akkor kerül sor, ha a nősténynek tetszik a hím tánca
„Táncra fel“ – Fotó: Nagy Zoltán
  • a hímek 2 évig élnek, a nőstények 3 – 4 évig is elélnek
  • igazi anya, a nőstény szongáriai cselőpók úgy védi, óvja a kicsiket, mint egy emlősállat tenné és a hátán hordozza őket
  • úgy növekszenek, hogy párszor vedlenek – mint ált. a pókfélek
  • mint minden pók Európában – félénk állat – akkor támad, ha már nagyon muszáj – tehát ne piszkáld 😉
  • marását egy lódarázs csípéséhez hasonlították
  • nem halálos a mérge!
  • Itt megjegyzem: nincs Magyarországon / Európában természetben élő pók, ami halálos méreggel rendelkezne!!!
Búcsú egymástól Fotó: Nagy Zoltán
  • A fotókon, olyan „szongikat“ (elnevezés nem tőlem származik) láthattok, akiket Kollár Linda nevelt. Az ő bájos történetét a szongáriai cselőpókokról itt olvashatjátok
  • Fotókat külön köszönöm Nagy Zoltánnak!
  • Linda nevelte fel az elárvult kis szongáriai cselőpókokat. A fotón az egyiket látjuk a sok közül. Mindegyiknek nevet adott, mert mindegyikük más és más „személyiséggel“ rendelkezett. Több fotót is találtok, hogyan is élnek ezek a pókok.
  • Ez az a fotó – itt felül, ami megadta a gyújtópontot, hogy „na elérkezett az idő“, hogy írjak a pókokról. Írtam már nektek, hogy elkezdtem tanulni róluk! Nem is gondolnátok, hogy mi minden írnak még róluk! Amúgy megjegyzem alig találtam magyar nyelvű irodalmat a pókokról. Most Herman Ottó Magyarország pókfaunája (1876) könyvét bújom. Külön be kellett szkenneltetnem a könyvet, amit Selmecbányáról mentettek meg a Trianon idején, amikor az egész egyetem átköltözött Sopronba! A három kötetes tanulmány ma a Soproni Egyetem könyvtárában olvasható, nem kölcsönözhető!
  • Jól nézzétek meg a képet! A pókok félénk állatok, és amikor elengedte Linda, az egyik mint egy búcsúképpen megérinti az gazdája ujját…. nem tudom ….. ez a kép nagyon meghatott. Szerintem, ha szívvel nézzük ezt a képet – megértjük, hogy a pókok is lehetnek olyanok, mint a kis cicák, akik megismerik a „gazdájukat“.

De mivel is varázsoltak el engem a pókok? Hát elmondom nektek – pár érdekesség róluk – általában:

  • legváltozatosabb vadászok a világon: lesben állnak, futnak, hálót szőnek vagy dobnak, vagy mint a kaméleonok várják, hogy szó szerint beleszálljon a karjaikba a finom legyecske (hmm)
  • BIZTONSÁGTECHNOLÓGIA: a pókselyem az egy csodás anyag (fehérje), amiből akár golyóállómellényt is lehet készíteni – jobb a szakítószilárdsága mint az acélnak!
  • EGÉSZSÉGVÉDELEM: a pókháló sebgyógyító
  • a pókháló antibakteriális és antivírus hatású, tehát tisztítja a levegőt
  • lakásainkban élő pókok vigyáznak az egészségünkre, mert olyan betegséghordozó rovarokat esznek meg, amik kórokozókat terjesztenek
  • ORVOSTUDOMÁNY: pókselyemhez hasonló anyagot szerettek volna előállítani, hogy tudjanak kényes műtétekkor sebeket bevarrni pl szemműtét
  • UDVARLÁS: a pók nőstények megdolgoztatják a hímeket kegyeikért – tánccal? illattal? türelemmel? ajándékkal? Változatos a paletta! Ha nem tetszik – akkor fusson a hím amerre lát!
  • UTÓDNEVELÉS: a pókok igazi szülők, mint az emlősök úgy viselkednek a kicsinyeikkel
  • MEZŐGAZDASÁG szempontjából is nagyon fontos szerepük van – kártevőket vadásznak le
  • némelyikük 4000 méter magasban is tudnak repülni
  • 25 méterre is ki tudják lőni a pókselymüket!
  • egy keresztespók selyemfonalát akár 50 méterre is ki lehet húzni!

NAGY általánosságban írtam a pókokról. Ezeket majd későbbi bejegyzéseimben kifejtem. Ez csak a „mézesmadzag“ 🙂

Ennek a bejegyzésnek csak egy célja volt, hogy felkeltse az érdeklődést a pókok iránt, ha nem is szeretted meg őket ezután sem, sebaj, de egy dologra kérlek – ha találsz egyet akkor ne csapd össze, hanem egy pohárral fogd meg és vidd ki a szabadba! Persze nem télen. Pókbefogásról majd egy másik bejegyzésemben írok.

Látjátok – nem is gondoltátok volna milyen csodálatosak a pókok, igaz? Talán most már másképp néztek rájuk. Gondolj arra, ők jobban félnek, mint te!

Ha valakit jobban érdekelnének a pókok, a Facebookon van egy csoport, ahol sok minden más rovar mellett, pókok fotóit is feltöltheted, sok laikusokkal és nem laikussal együtt, hogy megtudd milyen pók „dolgozik“ a szobád sarkában! Én ebben a csoportban találtam Linda történetét a „szongikról.“

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton köszönöm meg Kollár Lindának, hogy megmentette azokat a kis pókokat, hogy Nagy Zoltán le tudja fotózni, milyen kedves állatok is valójában a pókok.

A természet nem ismer határokat!

Szeretettel: Tislér Dia, természetvédelmi mérnök és túravezető a Fertő-tájon határon innen és túl

2020, Egyéb, érdekesség, hangyák, hangyakalács, növények

Tavaszi virágok és a hangyakalács

Ez lehetne akár egy mese címe is, ugye?!

Mindenki – kiv. aki dolgozik – otthon van a koronavírus járvány idején és azt gondoljuk „vége a világnak“….Ez egy nagy tévedés! Ne legyünk ennyire naivak! Nézzünk ki a kertbe vagy az ablakon, és láthatjuk akár a beton melletti kis sávban, ahogy a természet éledezik, akárcsak épp a pitypangok virágoznak….

A természetben minden megy a maga rendje szerint! Még ha egy kicsit korábban is érkezett a tavasz, akár kevesebb esővel is, felcímkézve „klímaváltozás – jelvényével“ – de ugyanúgy, mint eddig eljött a tavasz! És csodálatosan pompázik! Ennek örülnünk kellene!

Arra gondoltam, hozok az otthonaitokba egy kis tavaszt és egy érdekességet, amiről talán soha nem hallottatok! 🙂

Szeretném most bemutatni Nektek azokat a növényeket, akiknek nagyon frappáns taktikájuk van arra, hogy a magjaik távolabbi vidékekre is elkerüljenek tőlük. Ezt a távolabbi vidéket még kóstolgassuk, jó?! Ezt most hangyaléptékben mérjük. De miért pont abban? Most megtudjátok!

A TAKTIKA, avagy a tavaszi virágok stratégiája: „én adok finomságot, ha elviszed a magomat jó messzire“

Vannak tavaszi növények, amik kihasználva így tél után a hangyák „kiéhezettségét“; magjaikat ún. „hangyakalácsba“ csomagolják és ezzel szó szerint „lekenyerezik“ a hangyákat. A hangyák ezzel etetik a hangyalárváikat, utána a kemény magot kidobják, a mag így kicsírázik. De mi is tulajdonképpen a hangyakalács?

A HANGYAKALÁCS

  • idegen szóval: elaiszóma vagy karunkula
  • magyarul: magszemölcs, olajtest
  • népies nevén: hangyakalács, hangyakenyér
  • ez a magon egy különleges húsos képződmény, amolyan kinövés a magon, ami minden növénynél más és más, magyarán mindenki más csomagolásban csábítja el a hangyát, ritkább esetben más rovart is 🙂
  • a mag „köldökzsinórjából“ fejlődik ki, ami nem táplálja a magot, sőt a mag kicsírázásában egyáltalán nincs szerepe, sőt meggátolja azt! Tehát addig, míg el nem fogyasztja a hangya, vagy le nem bomlik (ebben az esetben nem találta meg a hangya), addig nem tud kicsírázni a mag!
  • a hangyakalács gazdag lipidekben és fehérjékben, ergo egy igazi energiabomba!
  • néhol azt írják, hogy „olajos, kocsonyás“ állagú – gondolom így sokkal jobban el tudják fogyasztani a hangyalárvák is
  • másutt meg azt írják, hogy „ragadós – szivacsos“ állagú – talán így nem viszi el a szél? Mert beleragad valamibe, ahol majd megtalálja a hangya?
  • és van ahol azt írják „üvegszerűen fényesek, csillogósak“ – talán azért, hogy észrevegye a hangya?! Tök logikus lenne.Ezek amolyan logikusnak tűnő, józan paraszti ésszel kigondolt dolgok.
  • általában a tavaszváró virágok magján találunk ilyen képződményt, a fák lombfakadása környékén
  • Gondoljuk csak el: a hangyáknak nem igen van nagy energiatartalmú táplálékuk a tavaszi növények megjelenéséig! Csupán tartalékaikból és elhullott rovarokból táplálkozhatnak! Még „tetű – kertjük“ sincs.
  • A tudósok megfigyelték, hogy bizonyos növények „hangyakalácsát“ csak bizonyos hangyák vagy hangyafajok csoportjának tagjai fogyasztják el!
  • Két lehetőség van:
  • 1.) elfogyasztja útközben hazafelé, és a kemény magot ott hagyja, ahol épp elfogyott a finomság!
  • 2.) hazaviszi a hangyabolyba és miután elfogyott a „kalács“, a hangya kirakja a kemény magot a „szeméttelepre“, ahol az ürülékük illetve minden más lebomló dolog (pl. más bogarak váza stb.) jó alapot ad a magnak, hogy kicsírázzon!
  • Ezt az érdekes kapcsolatot a tudomány „myrmecochoria“ néven illeti.
  • Ma is kutatják, mert nem mindenre tudjuk a választ. Bizonyos hangyák, miért pont csak annak a növénynek a „kalácsát“ eszi meg?! Válogatósak?Lehet, csak ízlés kérdése?
Boldog hangyák, magokkal és hangyakalácsokkal (Forrás:Molnár V. Attila Blog)

KONKLÚZIÓ, avagy miért jó ez a növénynek és a hangyának:

A növény elérte a célját, és elvitette a magot a hangyával, hogy ha ő elpusztulna, vagy tönkremenne az élőhelye, akkor a genetikai állománya megmenekül! Sőt, így csökken annak az esélye, hogy a sok kis mag egy helyen versenyre kelne egymással és némely közülük elpusztulna. A növény így új helyeken tud terjeszkedni.

A hangyának érthető módon azért jó, mert a tél után a hangyák eléggé ki vannak éhezve és ilyenkor kezdi felépíteni népes családját, így érthető, hogy szüksége lesz tápanyagdús élelemre.

Íme a növények, akik kihasználják a hangyák mohóságát (utolsó pár kép nem az enyém, pedig nekem is vannak képeim róluk – valahol a képhalmaz rengetegben van, forrásmegjelölések alul)

Farkaskutyatej (Euphorbia cyprissias) Fotó: Tislér Diána
Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) Fotó: Tislér Diána
Ibolya (Viola sp.) Fotó: Tislér Diána
Odvas keltike (Corydalis cava) Fotó: Tislér Diána
Százszorszép (Bellis perennis) Fotó: Wikipedia
Hóvirág (Galanthus sp.)Forrás: napocska.hu
Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia agg.) Forrás: http://flickr.com
Nemes májvirág (Hepatica nobilis) Forrás: http://evvadviraga.nhmus.hu

Talán nem is gondoltátok volna, hogy ennyire “ fifikásak“ ezek az ismert növények! Talán ezentúl már ti is másként néztek az ibolyára, a százszorszépre és a hóvirágra – hogy csak az ismertebbeket említsem. Zárásként pedig csak annyit, amit szoktam mondani, hogy legyetek mindig…

„Nyitott szemmel, nyitott szívvel!“

Mert soha nem tudhatjuk mit tartogat számunkra a természet! Hát igen! Ilyen csodák vannak a lábunk alatt! Érdemes odafigyelnünk!

Szép napot kívánok nektek és minél több felismerést ebben az időszakban! Szeretettel: Tislér Diána

A természet nem ismer határokat – (Fertő-táj túra)

Forrásaim: plantarium.hu

Molnár V. Attila blogja

illetve a 2008-as egyetemi jegyzetem „Gyomismeret“ c. előadásról (Előadó: Csiszár Ágnes, NYME- EMK )